Hali mindenkinek!

Igazából ez az első blogom és az első történetem is. Még soha nem írtam semmit. Nagyon izgulok, hogy hogy sikerül és, hogy lesznek-e egyáltalán akik olvasni fogják. Ha bármi óhajotok, sóhajotok, kérésetek, kérdésetek lenne; csak írjatok egy e-mailt a ginax@citromail.hu - ra, vagy gyertek Plurk-re! http://www.plurk.com/GinaX94/invite

Kérlek írjatok komikat! Nagyon jó lenne! *nagybociszemek*

(Helyesírási hibákért bocsika!!!)

Felhívom szíves figyelmeteket, hogy a blog alsó részében közvélemény-kutatásokat találtok, szeretném, ha válaszolnátok rájuk! Puszi!!!

2010. január 23., szombat

6/1. fejezet - Mi folyik itt!?

Vasárnap 2-kor jön a 2. része.
Csak, hogy addig se unatkozzatok! :D


(Edward szemszöge)


- Charlie! - köszönt udvariasan húgom és már várta Charlie döbbenetét, ahogy családom többi tagja is. A hatás azonban fordítva sült el.
- Alice! - köszönt Charlie is - Már vártalak!
Ami azt illeti nagyon is nyugodtan fogadta a hírt. Rajtam kívül mindenki értetlenkedett, én pedig csak azért nem tettem ugyan azt, mert teljesen ledöbbentem. Charlie gondolataiban különböző képek jelentek meg. Azt azonban meg tudtam állapítani, hogy még régről valók. A lányával való megismerkedésünk idejéből.

Először csak Bella szerepelt bennük:

- Ahogy elgondolkodva járkál fel-alá a házban, mintha erősen koncetrálna valamire, vagy talán valakire.
- Amikor kissé kómásan betámolyog a házba, mintha álmából ébresztették volna. Ködösen néz magaelé, arcán piros foltocskák és eszeveszett iramban szedi a levegőt.
- Ahogy kecsesen ügyeskedik a konyhában, hogy valami finomságot állítson össze apjának és közben tekintete akaratlanul is a lépcső tetejére siklik, ahol pont a szobája ajtaját lehet látni. A szemei lázasan csillognak és kezei remegnek az izgalomtól. Charlie próbál rájönni, mitől ilyen "felspanolt", de mivel semmivel nem tudja kiszedni belőle, csak annyit mond:
- Szombat van.

A következő képeken már én is szerepeltem. Meglehetősen furcsa emlékek voltak! Nem is igazán a tartalmuk, hiszen azokra én is pontosan így emlékszem, inkább a nézőpont zavart meg. Így utólag, mintha Charlie teljesen máshogy látná a történteket. :
- Amikor elmentem, hogy Bella bemutasson neki.
- Amikor hazajön a munkából és ott lát minket a kanapén egymás karjaiban.

A mellkasom szúrni kezdett, ahogy láttam, milyen boldogok voltunk akkor. De Charlie most teljesen másképp látta a dolgokat.
Nem volt dühös, amiért a lányával lát, Nem gondolta, hogy nem tudom megvédeni. És legfőképp, látott valamit a szememben, amit eddig soha nem vett észre. A mindent elsöprő szerelmet. Tudta, hogy képes lennék bármire Belláért és már nem gondolta, hogy ez csak amolyan diákszerelem.
És, ha eddig döbbent voltam, akkor a mostani állapotomat inkább lesokkoltnak mondanám. Mert megláttam miért is változott meg a nézőpontja. Egy kínos beszélgetés részlete merült fel Charlie elméjében. A helyszínt sikerült felismernem, még régi emlékeiből. Bily Black házában volt kutyákkal körbevéve, akik most mégis emberalakot öltöttek.

2 megjegyzés:

  1. Gina!
    Ez a fejezet a fél fogamra sem volt elég!!!!! És ez a vége... Ááááh, miért kínzol minket?!? >.< xD
    Na, siess a többivel! :D
    xoxo,
    Cherry

    VálaszTörlés
  2. Nagyon nagyon jóó lett ez a fejezet is !!! ( mint mindegyik másik! ) XD
    siess a kövivel lécci
    csak igy tovább !
    remélem léttad az én blogomat is!!
    A chatba katt a nevemre? ESzter!!
    Pusszi

    VálaszTörlés